A szokatlan nyári forróság lassanként nem is olyan szokatlan; mindennapjaink részévé válik, megtanulunk – vagy legalábbis igyekszünk – együtt élni vele, ám ez nem jelenti azt, hogy nincs ránk hatással. A folyamatos lehangoltság, fáradékonyság, koncentrációs nehézség vagy éppen a depressziós tünetek a hőségriadó velejárói.
A kánikula és a hőhullámok súlyos hatással vannak mind a fizikai, mind a mentális egészségünkre. Az orvosok és ápolók nem véletlenül tartanak a különösen meleg napoktól, hiszen ilyenkor a sürgősségi osztályok megtelnek a kiszáradásban, delíriumban és ájulásban szenvedő betegekkel. A legújabb tanulmányok szerint az extrém meleg napokon akár 10%-kal is megnő a sürgősségi ellátások száma. De ez még csak a jéghegy csúcsa!
A kutatások a magas hőmérsékletet a memória-, figyelem- és reakcióidő-problémákkal is összefüggésbe hozzák. Az extrém meleggel járó alvási nehézségek hozzájárulhatnak a mentális egészségügyi tünetekhez, és tovább súlyosbíthatják azokat. A mentális betegségben szenvedők pedig különösen veszélyeztetettek.
„Miközben sokan még mindig a világjárvány okozta mentális egészségügyi kihívásokkal küzdenek, a szélsőséges, sőt példátlan hőségnek való kitettség súlyosbíthatja a pszichiátriai tüneteket”
– nyilatkozta dr. Vivian Pender, az Amerikai Pszichológiai Társaság (American Psychological Association – APA) elnöke.
A túl magas hőmérséklet nem csak fizikálisan veszélyezteti az embereket, de a már meglévő, mentális betegséggel élőkre is különösen káros. A kánikula és a hőhullámok – valamint más időjárási események, például az árvizek vagy tüzek – összefüggésbe hozhatóak a depressziós és szorongásos tünetek növekedésével is. Emellett a rekord meleg az öngyilkosságok számának kiugrásáért, de az agresszív viselkedéséért is felelős.
A JAMA Psychiatry című szaklapban közzétett tanulmány szerint azokon a napokon, amikor a hőmérséklet drasztikusan megemelkedik, megfigyelhető a kábítószer-használat, szorongás, skizofrénia és más mentális betegségek miatti orvosi ellátások száma is.
A forró időjárás agresszív viselkedést okozhat, mivel az extrém meleg fokozza az ingerlékenységet, emiatt az erőszakos bűncselekmények száma is megnövekedhet.
Az öngyilkosságok száma gyarapodik, amiben szintén közrejátszik a szélsőséges időjárás. Szélsőséges meleg esetén minden fok hőmérsékletnövekedéssel arányosan 1-2%-kal megnövekszik az öngyilkosságot megkísérlők száma is.
A páratartalom és a hőmérséklet – mindkettő az ember okozta éghajlatváltozás következtében változik – a bipoláris zavarban szenvedő embereknél ok-okozati összefüggésben áll a mániás epizódok számának növekedésével. A betegségnek ez az állapota jelentős károkat okoz, és a pszichózis miatt kórházi kezeléshez és öngyilkossági gondolatokhoz vezethet.
További problémát jelent, hogy a meleg negatív hatással van azon gyógyszerek hatékonyságára is, amelyeket pszichiátriai betegségek kezelésére használnak. Tudjuk, hogy több gyógyszer is megnövelheti a hőség okozta elhalálozás kockázatát, egyes antidepresszánsok és antipszichotikumok befolyásolhatják a szervezet hőmérséklet-szabályozását. Az antipszichotikumok például elnyomják a szomjúságérzetet, ami hőség idején rendkívül veszélyes és kiszáradáshoz vezethet.
A fentiek mellett azonban azt is fontos kiemelni, hogy a kánikula nem csak a mentális betegségben szenvedőkre, hanem az egészséges emberekre is különösen veszélyes!
A kutatások arra világítanak rá, hogy az extrém meleg miatt átélt „hőstressz” negatívan befolyásolja az agy összetett kognitív feladatok kidolgozásáért és megoldásáért felelős területeit.
Egy bostoni diákok körében végzett vizsgálat szerint a hőhullám idején légkondicionálás nélküli szobákban tartózkodók 13%-kal rosszabbul teljesítettek a kognitív tesztekben, mint társaik, és 13%-kal lassabb volt a reakcióidejük is.
Ha az emberek a hőség miatt nem tudnak tisztán gondolkodni, nagyobb a valószínűsége, hogy frusztráltak lesznek, ez pedig agresszióhoz vezethet. Emellett a koncentrációs zavar komoly veszélyeket rejt magában, hiszen nem csak munkavégzés, de közlekedés, autóvezetés közben is komoly élettani hatása van, utóbbi esetében például ugrásszerűen megnő a közúti balesetek kockázata is.
A különösen nagy meleg ezek mellett az éjszakai pihenésre is kihatással van. Sokan tapasztalják, hogy éjszaka akár többször is megszakad a folyamatos alvási szakasz, köszönhetően az izzasztó melegnek. A rossz minőségű alvás és/vagy a rövidebb alvási időtartam ronthatja a napközbeni teljesítőképességet, a kialvatlanság pedig hosszú távon teljesítményromlást, koncentrációs zavart és ingerlékenységet válthat ki.
