A demencia egyre nagyobb kihívást jelent a modern társadalom számára, hiszen a világ népességének öregedésével egyre több ember szenved ezen állapotban. Azonban a technológia fejlődése, különösen a mesterséges intelligencia a demencia ellen, új reményeket hoz a betegek és családjaik számára. Az MI-alapú megoldások segíthetnek a demenciával élők mindennapi életének megkönnyítésében, csökkentve a stresszt és növelve az önállóságot.
Mesterséges intelligencia a demencia ellen? Mégis hogyan?
Számos MI-alapú eszköz kínál segítséget a demenciával élők mindennapi rutinjainak megkönnyítéséhez. Egy ilyen eszköz Simon, egy alkalmazás, amely geo-követést és gépi tanulást használ, hogy meghatározza a felhasználó specifikus igényeit, és értesítéseket küld, amelyek hasznosak lehetnek – tájékoztatott a BBC.
„Ez például magában foglalhatja azt, hogy emlékezteti a felhasználót a PIN-kódjára, amikor az alkalmazás érzékeli, hogy a bankban tartózkodik”
– mondja Fiona Carragher, az Alzheimer Társaság kutatási igazgatója. A Simon jelenleg béta tesztelés alatt áll.
Egy hosszú ideje futó program ezen a területen a Florence Projekt. A Florence Projekt célja, hogy hasznos kommunikációs technológiákat fejlesszen a demenciával élők számára.
„Arra törekszünk, hogy erősítsük a kommunikációt – tehát nem a családtagok, gondozók és demenciával élők közötti kommunikáció helyettesítésére, hanem annak támogatására”
– mondja Janet Wiles, az Ausztráliai Queensland Egyetem emberközpontú számítástechnika professzora.
A csapat elkerülné, hogy termékeik egy fiók mélyén, használatlan, túlságosan bonyolult eszközök között végződjenek. Éppen ezért létrehoztak egy Élettapasztalati Szakértői Panelt, amely olyan emberekből áll, akik demenciával élnek, és akik segítik őket a gondozásban.
A projekt három eszközt fejlesztett ki: egy naplót, egy zenelejátszót és egy digitális fényképképernyőt. Ezek könnyen használható, egyszereplős eszközök, amelyek fizikai elemeket, például gombokat vagy tekerőket tartalmaznak, és integrálják az élettapasztalati szakértők preferenciáit is.
Az eszközök tartalma helyben vagy távolról is frissíthető. Például egy rokon, aki az ország másik részén él, frissítheti a zenelejátszó lejátszási listáját, amennyiben a demenciával élő személy erre engedélyt ad.
Az MI segít az eszközök személyre szabásában. Minden egyes személy számára egy tudásbankot építenek ki, amely a válaszolt kérdések vagy lefolytatott beszélgetések alapján készül. Az audio anyagokat átkonvertálják, és bizonyos esetekben lefordítják, mielőtt a készülékeken elérhető információkba táplálnák be.
Például a naplóeszköz megjelenítheti egy új részmunkaidős gondozó fényképét az érkezésük időpontja mellett.
Az igények és preferenciák változhatnak a demencia állapotának alakulásával. Így például a naplóban szereplő információk egyszerűsödhetnek a felhasználó igényeinek megfelelően.
Az emberi kapcsolatok fontossága a demencia kezelésében
Fiona Carragher, az Alzheimer Társaság kutatásért felelős igazgatója hangsúlyozza, hogy „kritikus, hogy az MI ne helyettesítse azt az emberi kapcsolatot, amely annyira fontos a demencia gondozásában.” A mesterséges intelligenciát inkább arra kell használni, hogy támogassa a gondozást, és elősegítse a demenciával élők és gondozóik közötti kapcsolatokat. Dennis Frost, a Florence Projekt Élettapasztalati Szakértői Paneljének nyugalmazott programozója is úgy véli, hogy „az emberi interakció növelése legyen a prioritás az MI-interakció növelésével szemben.”
Személyre szabott technológiák
A mesterséges intelligencia lehetőségei nem korlátozódnak csupán a társas robotokra. Az MI segíthet olyan eszközök fejlesztésében is, amelyek a demenciával élők igényeihez igazodnak. Mr. Middleton, aki maga is demenciával él, hangsúlyozza:
„Nincs két egyforma demenciával élő ember. Ami nekem működik, az talán nem működik a szomszédom számára.”
Ezen okból a fejlesztőknek figyelembe kell venniük a demencia specifikus szakaszait, és testre szabható megoldásokat kell kínálniuk.
A mesterséges intelligencia a demencia elleni küzdelemben nem csupán technológiai újításokat jelent, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy a demenciával élők és gondozóik életminősége javuljon. Az MI integrálása a társas robotokba és a különböző segédeszközökbe hozzájárulhat a demenciával élők önállóságának megőrzéséhez, miközben figyelembe veszi az emberi kapcsolatok fontosságát is. A jövőbeni fejlesztések során elengedhetetlen, hogy a technológia ne csak általános megoldásokat kínáljon, hanem személyre szabott, egyéni igényekhez igazodó eszközöket is biztosítson.
Olvass még több érdekes cikket Egészség rovatunkban!
(Via)