Az elmúlt évtizedben robbanásszerű fejlődésnek indult a kisüzemi sörfőzdék száma Magyarországon. A fogyasztók egyre nyitottabbak a különleges ízek iránt, így a kézműves sörök egyre népszerűbbek.
A HellóVidék a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületével és a piaci szereplőkkel készített interjúk alapján kielemezte, milyen helyzetben vannak azok a sörgyártók, akik kézműves sörök készítésével foglalkoznak – írja a Nuus magazin.
Sörtörténelem
A kisüzemi sörgyártás hagyományai a rendszerváltás előtti időszakra nyúlnak vissza, amikor a sörhiány ösztönözte a kisüzemek létrejöttét. Az 1990-es években több mint 150 sörfőzde alakult, de sok közülük idővel megszűnt. A 2010-es években indult második hullám, az úgynevezett sörforradalom, amikor a fogyasztók egyre inkább a különleges, kézműves söröket részesítették előnyben a tömegtermékekkel szemben.
A kézműves sörök helyzete a magyar piacon
A kézműves sörök részesedése a magyar sörpiacon jelenleg 3-4% körül van, ami jóval elmarad más országokban tapasztalt arányoktól. A növekedés lehetősége azonban jelentős, hiszen a fogyasztók ízlése folyamatosan változik, és egyre többen keresik a különleges ízeket.
A kisüzemi sörök vásárlói elsősorban a fiatalok, akik nyitottak az új ízekre, valamint a gasztronómia iránt érdeklődő, 40-50 éves korosztály. A helyi sörfőzdék termékei pedig a környékbeliek körében is népszerűek.
A Covid-19 járvány jelentősen befolyásolta a sörfogyasztást, és a kisüzemi sörfőzdék is érzékelték a visszaesést. 2022-ben az értékesítés ugyan elérte a 2019-es szintet, de a fogyasztói kereslet általános visszaesése továbbra is kihívást jelent.
Magyarországon kevésbé jellemzőek a regionális különbségek a sörfogyasztásban, mint például Csehországban vagy Németországban. Ennek oka, hogy hazánkban a sörfogyasztás története rövidebb, és a sörstílusok sokszínűsége is kisebb. A nyári hónapokban hagyományosan megnő a sörfogyasztás, és a fesztiválszezonban a kézműves sörök is könnyebben eljutnak az ország távolabbi részeire.
A kézműves sörgyártás nehézségei
A kisüzemi sörfőzdék egyik legsúlyosabb problémája, hogy az érintett vendéglátóhelyek nagy részén nem érvényesül a kereskedelmi törvény azon rendelkezése, amely a kisüzemek versenyhátrányát hivatott csökkenteni. A 2020 decemberében hatályba lépett törvénymódosítás előírja, hogy a csapolt sörök húsz százalékának kisüzemi sörnek kell lennie azokon a vendéglátóhelyeken, amelyek szerződésben állnak a nagy gyárakkal – írja a lap.
Emellett komoly nehézséget okoz az energiaárak emelkedése, az alap- és segédanyagok drágulása, valamint a bérköltségek növekedése. A kisüzemek véleménye szerint jelentősen könnyítené a helyzetüket az őket terhelő adminisztratív és pénzügyi terhek, különösen az adóterhelés csökkentése.
Olvass még több érdekes cikket Gasztró rovatunkban!
(Via)
